2010. július 7. Hozzászólások kikapcsolva
Senki nem védett ellene: korra, nemre való tekintet nélkül bárkinél előfordulhat, s annak ellenére a leggyakoribb fogászati gond, hogy manapság egyre modernebb fogaszati eljárások, jó fogmegtartó kezelések, fogápolási eszközök érhetők el. A fogszuvasodás azonban nem hátrál. Cikksorozatunk negyedik része.
A fogszuvasodás (caries) nem válogat: tejfogakon, maradó fogakon – akár áttörésük után rövid idővel – elindulhat a folyamat. Kezdetben csak egy fehér folt, illetve a fog barázdáiban megjelenő barnás elszíneződés jelezheti, hogy a fogzománc ásványi anyagainak kioldása megindult: ilyenkor még visszafordítható a folyamat helyes fogmosással, fogselyem, jól kiválasztott fogkrém használatával. Ahogy szakértőnk, Szabó Beáta fogszakorvos mondja, mivel ennek a korai állapotnak a felfedezése nem egyszerű, a laikus számára lényegében észrevehetetlen, így ezért is fontos, hogy rendszeresen járjunk fogászati ellenőrzésre. „Ha a szuvasodás továbbhalad, vagyis a zománc folyamatosan vékonyabbá, porózusabbá válik, kialakul a szuvas üreg, a lyuk, ami aztán a zománc alatt levő dentinre – ez a fog alapállománya – is átterjedhet, veszélyeztetve a legbelső részt, az ereket és idegeket tartalmazó fogbelet is” – ad magyarázatot a fogfájás okára Szabó doktornő.
Bár ahogy szó esett róla, a szuvasodás nem válogat, ám az, hogy milyen gyorsan alakul ki, illetve mennyire intenzíven támad, az több tényezőtől is függhet: a lepedékképződés, a szájban lévő baktériumok, vagy éppen a fogromboló étkezési szokások mind hozzájárulnak a bajhoz. Szakértőnk hangsúlyozza, hogy a szájban lévő baktériumok tápanyagai a szénhidrátok, amik savas anyagot termelnek. A szájüregben végzett mérések alapján azok az ételek rombolják legjobban a fogakat, amelyeknek evése után 5,5 alá csökken a fogakon mért ph-érték. Így a magas szénhidrát-tartalmú ételek, a savban gazdag táplálékok – például alma, kivi, gyümölcslevek, ecetes salátaöntetek – fogyasztásával nem árt vigyázni, de az is kedvezhet a lyukképződésnek, ha ennivaló darabkák maradnak a szájban. Különösen a tapadós ételek után kell jobban odafigyelni a fogmosásra: jó tudni, hogy nem csak az édességek, hanem például a kenyér, vagy a sült krumpli is erősen a foghoz ragadhat. Ugyanakkor a nyál mennyisége sem elhanyagolható szempont, mivel segít kitisztítani a szájüreget: ezért jó, ha intenzívebb rágással serkentjük a nyáltermelést, vagyis nem nagyon puhára főzött ételeket fogyasztunk. Megfigyelhető, hogy vannak olyanok, akiknél hamar és olyanok is, akiknél csak jóval később kezdődik el a fogak romlása. Ez a természetes védőanyagok – fluor, kálcium jód –, vitaminok meglétével, illetve hiányával magyarázható: felnőttkorban ezek beépülhetnek a fog zománcába, pótolva ezzel a sav által felmart területeket, de a szociális körülmények, és az életkor is befolyásolhatják, milyen fogazatunk állapota.
A szuvasodás többnyire az őrlőfogak barázdáiban, illetve az egymással érintkező fogfelszíneken alakul ki. Az érintett terület általában érzékennyé válik a hidegre és a melegre: sokszor ez jelzi a betegnek, hogy valami nincs rendben a szájában. „Ha a folyamat a fogbél közelébe ér, létrejöhet annak gyulladása, s ha lüktető fájdalom sem viszi orvoshoz a pácienst, a beavatkozás elmaradása a gyökércsúcs körüli szövetek elhalását, sőt súlyosabb esetben akár csonthártyagyulladást is kiválthat” – figyelmeztet a fogorvosi ellátás elmaradásának esetleges következményeire Szabó.
Míg gyerekkorban főleg a fogak koronai részét érintő szuvasodás alakul ki, addig az idősebbeknél az íny visszahúzódása miatt szabaddá váló fognyaki cement az érintett terület. Ám bármilyen életkorról is legyen szó, az lehet a legjobb fogóvó taktika, ha táplálékaink egészségesek és rostban gazdagok, ha ezeket kellő ideig rágjuk, s ha megfelelő szájápolással védekezünk a fogaink romlása ellen.
Forrás: medizona.hu
