A mai Semmelweis Egyetem története több mint kétszáznegyven éve, 1769-ben kezdődött, amikor Mária Terézia orvosi karral egészítette ki a Nagyszombati Egyetemet. Nem sokkal később az intézmény Budára, majd Pestre költözött, és megindult a fejlődés. Nőtt a tanszékek és a klinikai ágyak száma, míg 1838-ra olyan nagy lett a zsúfoltság, hogy az országgyűlés is foglalkozott az orvoskar helyzetével.
A kar tanárai a szűkös körülmények között is igyekeztek lépést tartani az ekkoriban nekilendülő és szakosodó nemzetközi orvostudománnyal, de a szabadságharc leverése után többen börtönbe, emigrációba kényszerültek. Az 1870-es években meginduló építkezések után az akkor még külterületnek számító Üllői út lett az Orvoskar tengelye, ahol két telepen helyezték el a klinikákat, a füvészkertet, és az igazgatóságot.
Bár már az 1800-as évek végén is felvehettek volna nőket is a karra, igazi változást az első világháború hozott, amikor a hallgatók és a tanárok nagy része bevonult. Alig kezdett normalizálódni a helyzet a háború után, amikor a gazdasági világválság miatt az egészségügyre fordított összegek drasztikusan csökkentek. Ennek ellenére ebben az időszakban az orvoskart már nemzetközileg is elismerték, kialakultak a ma használatos minősítések, és a tanulmányi idő hat évre emelkedett.
A II. világháborúban, 1944-ben a kart a front közeledtével megpróbálták evakuálni Németországba, de az Orvoskar ellenállása folytán ez csak részben sikerült. Budapest ostroma alatt a felszerelések jelentős része elpusztult, az épületkárok hatalmasak voltak.
Az ötvenes évek elején több kórházat is az egyetemhez csatoltak, klinikákká alakítva át őket. Ekkor alakult meg az önálló Budapesti Orvostudományi Egyetem, mely az Orvoskar alapításának 200. évfordulóján felvette Semmelweis Ignác nevét.
Az 1956-os forradalomban számos orvostanhallgató és elismert orvos vállalt meghatározó szerepet, így a bukást követő megtorlásnak fiatalok és nemzetközi szakemberek tömegei estek áldozatul, helyükre sokszor pártkatonák kerültek.
A következő évtizedtől a megélénkülő külkapcsolatok elősegítették a tudományos lépéstartást a nemzetközi szakmával, megindult a német és az angol nyelvű oktatás, és olyan fejlesztésekre is sor került, mint a Nagyvárad téri elméleti épület megépítése. A klinikákon az 1990-es évek végén több, mint 3100 ágyon folyt gyógyító-oktató munka.
A Semmelweis Orvostudományi Egyetem 2000 január elsején összeolvadt a Haynal Imre Egészségtudományi Egyetem karaival, valamint a Magyar Testnevelési Egyetemmel. Így jött létre a Semmelweis Egyetem, melynek első közös tanéve 2000. szeptember elején kezdődött. Ebből az alakulatból 2001 december 31-én vált ki a HIETE, illetve annak Egészségtudományi Kara, míg Egészségügyi Főiskolai Kara továbbra is az egyetem része maradt, mely attól kezdve öt karral (Általános Orvostudományi, Egészségügyi Főiskolai, Fogorvostudományi, Gyógyszerésztudományi és Testnevelési és Sporttudományi Kar) folytatta működését. Ez a kari szerkezet kiegészült az Egészségügyi Közszolgálati Karral, amely 2010 márciusában kezdte meg működését.
Nyomtatás