Tizennégy kiemelkedő teljesítményt felmutató kutató idén összesen 633,7 millió forintos támogatással alakíthat önálló kutatócsoportot akadémiai kutatóközpontokban, kutatóintézetekben és hazai egyetemeken az MTA Lendület programjának köszönhetően. Köztük Dr. Maurovich Horvát Pál, Dr. Mócsai Attila, és Dr. Patócs Attila Balázs a Semmelweis Egyetemről. Az akadémián megtartott ünnepségen Dr. Pálinkás Józseftől, az MTA elnökétől és Dr. Szél Ágostontól, a Semmelweis Egyetem rektorától vehették át az elismerést.

Dr. Maurovich Horvát Pál (34) kardiológus szakorvos kutatásai a szívinfarktus korai megelőzését segítik elő, s így jelentős népegészségügyi hatásuk lehet. A Semmelweis Egyetem Városmajori Ér- és Szívsebészeti Klinikájának tanársegéde az intézményben létrehozandó lendületes kutatócsoportjával a koszorúerekben kialakuló, nagy kockázatú, olykor közvetlen életveszélyt jelentő ateroszklerotikus plakkok (lerakódások) korai felismerését szeretné elérni új biomarkerek és különféle képalkotó módszerek együttes alkalmazásával. A betegek kétharmadánál ugyanis a tüneteket nem okozó plakkok megrepedése okozza a szívinfarktust vagy a hirtelen szívhalált. Ugyanakkor jelenleg nincs olyan diagnosztikai eljárás, amellyel kimutatható lenne a plakkok megrepedésének veszélye. Dr. Maurovich Horvát Pál bízik benne, hogy munkacsoportjával olyan új felfedezéseket tehet, amelyekkel tovább csökkenthető a magas kardiovaszkuláris halálozás.

Dr. Mócsai Attila (43) kutatóorvos korábban nem látott részletességgel kívánja feltárni a gyulladásos betegségek kialakulásának mechanizmusát, és új gyógyszerfejlesztési célpontok azonosítását reméli. A gyulladásos betegségek komoly terhet rónak a társadalomra, kialakulásuk mikéntje viszont kevéssé ismert, ami hátráltatja az újabb terápiák kifejlesztését. A Semmelweis Egyetem ÁOK Élettani Intézetének docense az intézményben megalakuló lendületes kutatócsoportjával két, sejten belüli jelátvivő molekula szerepét vizsgálja egy ritka autoimmun bőrbetegség és a kontaktallergia kialakulásában. Dr. Mócsai Attila reményei szerint a Lendület programnak köszönhetően munkacsoportja nemzetközileg versenyképes eredményeket ér el, amelyek Magyarország, a magyar tudományos közösség javát szolgálják.

Dr. Patócs Attila Balázs (40) orvos a daganatok kialakulásához vezető genetikai rendellenességeket vizsgálja. A Semmelweis Egyetem kutatója a hormonrendszert és az endokrin mirigyeket érintő, örökletes daganatos megbetegedésekről rendelkezésre álló, hatalmas adathalmaz feldolgozása, valamint klinikai és molekuláris genetikai vizsgálatok révén új kóros folyamatokat és markereket tárhat föl, ami pontosabb diagnózis és prognózis felállítását teszi lehetővé, továbbá hozzájárul a kezelésre adott válaszreakció árnyaltabb megítéléséhez. Dr. Patócs Attila Balázs a Lendület pályázati támogatását eddigi munkája elismerésének, egyszersmind felelősségteljes lehetőségnek tekinti.

A 2013-as pályázati felhívásra két kategóriában – önálló kutatói pályát kezdők, illetve sikeres önálló kutatói pályát folytatók – pályázhattak. Előnyt élveztek azok a fiatal magyar kutatók, akik az Európai Kutatási Tanács által meghirdetett pályázatok valamelyikére is benyújtották kutatási tervüket, és azt az ERC bírálati rendszerében véleményezték. A programra benyújtott pályázatok értékelésének első fordulójában több mint 200 bíráló közreműködésével minden pályázatról legalább három bírálat készült. A második fordulóban a három tudományterületi szekció rangsorolta a pályázatokat. A szekcióülések javaslatait megvitatva végül a 28 tagú zsűri döntött a nyertesekről. A szigorú bírálati folyamat eredményeként a 105 pályázó közül idén 14 fiatal tudós alakíthat az első évre biztosított 633,7 millió forintos akadémiai támogatásból önálló csoportot. Az új nyertesekkel 79-re bővül az ígéretes kutatási programokat megvalósító Lendület kutatócsoportok köre.

T-Sz.Sz.

Forrás: MTA

A Semmelweis Egyetem elnyerte a Quintiles amerikai kutatásszervező cég kiemelt kutatóhely pozícióját, úgynevezett Prime Site lett. Az erről szóló együttműködési megállapodást a Semmelweis Szalonban tartott rendezvény keretében írták alá.

Dr. Molnár Mária Judit tudományos rektorhelyettes köszöntő beszédében hangsúlyozta: ezzel a Semmelweis Egyetem egy különleges csapat részévé válik, amely világszerte 16 olyan kutatócsoportot fog össze, ahol a klinikai kutatásokban szerzett tapasztalat, a terápiás területek sokszínűsége és az elkötelezettség a mérvadó. A rektorhelyettes emlékeztetett: a Semmelweis Egyetemen a kutatás fókuszában az ún. transzlációs orvoslás áll, vagyis az a szemlélet, hogy a preklinikai kutatások átfordíthatók legyenek, megjelenjenek a gyógyítás gyakorlatában. A klinikai vizsgálatok így kiemelten fontosak.

Kaye Hallett

A Semmelweis Egyetem – hármas küldetésének megfelelően – az oktatást, a kutatást és a gyógyítást elválaszthatatlan és egyenrangú hármas egységként kezeli. A Prime Site státusz megteremti annak lehetőségét, hogy az egyetem garantált minőségi körülmények között több klinikai kutatást indíthasson, biztosítja, hogy a betegek a legmodernebb, hazánkban még nem finanszírozott vagy nem alkalmazott gyógymódokhoz férjenek hozzá, és alapot biztosít a jövő generáció kutatóinak.

Dr. Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár köszöntőjében üdvözölte, hogy az egyetem és a kutatásszervező cég össze tudta hangolni érdekeit és stratégiai vízióját. A Semmelweis Egyetem és a Quintiles közöttihez hasonló szerződések, együttműködések jobb és átláthatóbb környezetet biztosítanak a betegek számára is a klinikai vizsgálatokkal összefüggésben.

Dr. Molnár Mária Judit

Kaye Hallett, a Quintiles alelnöke beszédében hangsúlyozta: az aláírás nemcsak egy új szintű kapcsolat kezdetét jelzi a Semmelweis Egyetem és a Quintiles között, de reflektál azokra a változásokra, új kihívásokra, amelyek a klinikai kutatások területén figyelhetők meg. Az alelnök úgy fogalmazott, mély meggyőződésük, hogy a siker kulcsa abban rejlik, hogy megszilárdítsák a kutatási tevékenységet néhány arra alkalmas intézményben. A Semmelweis Egyetem pedig nemcsak, hogy alkalmas, de egy kivételes intézmény is.

A rendezvényen előadást tartott Dr. Molnár Mária Judit, Dr. Filakovszky János, a Quintiles alelnöke és Dr. Barótfi Szabolcs, a Quintiles igazgatója.

A megállapodást kézjegyével látta el Dr. Szél Ágoston rektor, Dr. Molnár Mária Judit, Kaye Hallett és Dr. Filakovszky János.

A Semmelweis Egyetemen 2012-ben 16 klinikán 63 kutatásvezető orvos  127 vizsgálatot  indított. A gyógyszerkutatási vizsgálatok nagy részét az alábbi szakterületeken végzik:

Huszonhat kiemelkedő elismertségű kutató vált az Akadémia levelező tagjává az MTA 184. közgyűlésének első napján megtartott szavazás eredményeként. Emellett 31 rendes, 18 külső és 20 tiszteleti taggal bővült az akadémikusok létszáma.

Az újonnan választott levelező tagok közül négy, míg a rendes tagok közül kettő a Semmelweis Egyetem munkatársa.

Az Orvosi Tudományok Osztályának levelező tagja lett Dr. Karádi István, az Általános Orvostudományi Kar dékánja, a III. Sz. Belgyógyászati Klinika  tanszékvezető egyetemi tanára, valamint Dr. Hangody László, a Traumatológiai Tanszék vezetője, az Uzsoki Utcai Kórház ortopéd traumatológus főorvosa. Az MTA honlapján olvasható méltatás kiemeli, hogy Dr. Karádi István csaknem négy évtizedes kutatói pályáján főként az anyagcsere-betegségeket vizsgálta. Több felismerésével járult hozzá a vesebetegségek, valamint az érbetegségek hatékonyabb gyógyításához. Az elsők között bizonyította például a koleszterinellenes antitestek és az érbetegségek közötti összefüggést. A Semmelweis Egyetem legtöbbet idézett klinikai kutatói közé tartozik. Az intézmény Általános Orvostudományi Kara 2006-ban dékánjának választotta, mely döntését 2010-ben egyhangúlag megújította. 2010 óta az MTA Elnökségének választott tagja.

Dr. Hangody László a magyar operatív klinikai orvostudomány komoly, nemzetközi hírnevet kivívó képviselője. Az alap- és klinikai felfedező kutatásokat ötvözve több átütő sikerű innovációs műtét bevezetése köthető nevéhez; a műszerfejlesztést követően 1992-ben vezette be a klinikai gyakorlatba az úgynevezett autológ osteochondralis mozaikplasztikát, amely húsz év alatt a világon a leggyakrabban alkalmazott modern porcfelszínképző eljárássá vált. Ennek alapján ma már évi negyvenezer műtétet végeznek. Vezető amerikai és angol egyetemekkel együttműködésben kifejlesztett implantátumai világszerte bekerültek az alapvető klinikai gyakorlatba.

A Biológiai Tudományok Osztályának levelező tagjává választották Dr. Csermely Pétert, az Orvosi Vegytani, Molekuláris Biológiai és Patobiokémiai Intézet professzorát, valamint Buday Lászlót, az MTA Természettudományi Kutatóközpont Enzimológiai Intézetének igazgatóját, a Semmelweis Egyetem Orvosi Vegytani, Molekuláris Biológiai és Patobiokémiai Intézetének részállású tanárát.

Dr. Csermely Péter szűkebb szakterülete a stressz és az öregedés molekuláris okainak vizsgálata. Pályafutásának kezdetén a jelátviteli folyamatokat tanulmányozta. Később molekuláris chaperonokkal foglalkozott, az utóbbi tíz évben pedig a biológiai hálózatok váltak kutatása fő célpontjává. Elsőként írta le a kis intenzitású kapcsolatok komplex rendszereket stabilizáló hatásának általános érvényességét. A kutató a Magyar Biokémiai Egyesület alelnöke, a tehetséggondozás nemzetközileg is jelentős és széles körben elismert alakja.

Dr. Buday László biológus 2009-ben az első Lendület-nyertesek egyike volt. A biokémia és a sejtbiológia, azon belül is a jelátvitel szakértője az Akadémia kiválósági programjának keretében a sejtműködést, pontosabban a sejtosztódást, a sejtmozgást, illetve a sejtek általános anyagcseréjét irányító, úgynevezett növekedési faktorokat vizsgálja. A kutató tudományos munkája és intézetvezetői megbízatása mellett oktat is: a Semmelweis Egyetem részállású egyetemi tanára. A tudományos közélet aktív résztvevőjeként a Magyar Biokémiai Egyesület alelnöke, az egyesület Jelátviteli Szakosztályának társelnöke. Az MTA Biológiai Osztálya Molekuláris Biológiai, Genetikai és Sejtbiológiai Tudományos Bizottságának elnöke.

A Magyar Tudományos Akadémia Orvosi Tudományok Osztályának rendes tagjává vált Dr. Ligeti Erzsébet, a Semmelweis Egyetem Élettani Intézetének egyetemi tanára. Dr. Zrínyi Miklós, a Biofizikai és Sugárbiológiai Intézet egyetemi tanára pedig a pedig a Kémiai Tudományok Osztályának rendes tagja lett.

Dr. Ligeti Erzsébetnek a sejtélettan és az immunológia kutatójaként egyik fő kutatási területe a természetes immunitásban kulcsszerepet játszó falósejtek élettani működésének vizsgálata. Az MTA-nak 2007-ben lett levelező tagja. Az elmúlt hat évben munkatársaival klónozott egy új fehérjét (GAP), és kimutatta a szerepét a falósejtek működésében. Leírta a foszforiláció szabályozó szerepét a kis G-fehérje működésének szabályozásában részt vevő enzim specificitásának meghatározásában. A GAP-ok eddig ismert élettani és kórtani szerepét a Physiological Reviewsban foglalta össze. Leírta a fehérvérsejtekből felszabaduló anyagok baktériumnövekedést gátló hatását.

Dr. Zrínyi Miklós a fizikai kémia, a kolloidika szakértője. A 2007-ben az MTA levelező tagjává választott vegyész tisztán poliaminosav-alapú, térhálós rendszerekre vonatkozó kutatásai során létrehozta az intelligens gélek egy új csoportját. Az általa kifejlesztett és a sztatikus elektromos térben elforgatott polimerek megteremtették a mikro- és talán a nanoméretű motorok kifejlesztésének lehetőségét. A 2010-ben megalapított Nanokémiai Kutatócsoport vezetőjeként kulcsszerepet játszott a mesterséges extracelluláris mátrixok előállításában, amelyek sikeresen alkalmazhatók orvosbiológiai célokra.

Az akadémiai alapszabály szerint az választható taggá, aki az MTA doktora címmel, vagy azzal egyenértékűnek minősített tudományos fokozattal rendelkezik, és „aki tudományát elismerten és különösen magas színvonalon, alkotó módon műveli”. Rendes taggá az a magyar állampolgárságú levelező tag választható meg, aki levelező tagságának elnyerése óta jelentős tudományos eredményeket ért el.

A magát magyarnak valló, de életvitelszerűen külföldön élő, tudományát elismerten és különösen magas színvonalon, alkotó módon művelő, a magyar tudományos élettel pedig szoros kapcsolatot tartó kutatók közül kerültek ki az Akadémikusok Gyűlésének döntése alapján a külső tagok, míg tiszteleti taggá azok a külföldi, illetve külföldön élő nem magyar állampolgárságú tudósok választhatók, akik szaktudományukat nemzetközileg kiemelkedő színvonalon művelik, és akik a magyar tudomány különleges megbecsülésére tarthatnak számot.

A Magyar Tudományos Akadémiának a 2013. évi tagválasztást követően 303 rendes, 61 levelező, 193 külső, illetve 235 tiszteleti tagja van. Az új tagok teljes listája megtalálható az MTA honlapján. DP

Forrás: Magyar Tudományos Akadémia

Dr. Mócsai Attila

Kilenc kutatót részesített Akadémiai Díjban a Magyar Tudományos Akadémia elnöksége, két tudósnak pedig megosztott díjat adományozott. A díjakat az MTA ma kezdődött, 184. közgyűlésének hétfői ünnepi ülésén adták át. A Semmelweis Egyetemről Dr. Mócsai Attila, az Élettani Intézet egyetemi docense kapott Akadémiai Díjat kiemelkedő tudományos munkássága elismeréseként.

Dr. Mócsai Attila a falósejtek jelátviteli mechanizmusainak és gyulladásos folyamatokban betöltött szerepének tanulmányozásáért, különösen az ízületi gyulladás kialakulásának és gyógyszeres terápiájának vizsgálatáért, továbbá eredményes hazai és nemzetközi szakmai közéleti tevékenységéért részesült a kitüntetésben – olvasható az MTA honlapján.  Dr. Mócsai Attiláról szóló korábbi cikkünk ide kattintva olvasható.

A közgyűlésen átadták az Akadémia további, hagyományos elismeréseit is, így az Akadémiai Aranyérmet, az Akadémiai Újságírói Díjat, a Wahrmann Mór-érmet, valamint az Arany János-életműdíjat. A további díjazottak listája itt tekinthető meg. DP

Forrás: mta.hu

Dr. Ádám Veronika, fotó: Lakos Gábor

Hét egyetemen összesen tizenöt új akadémiai támogatott kutatócsoport alakulhat a Magyar Tudományos Akadémia most nyilvánosságra hozott döntése szerint. A kutatócsoportok július 1-jével kezdhetik meg ötéves működésüket 421,6 millió forintos költségvetési  támogatással. A Semmelweis Egyetemről két pályázat nyert: Dr. Ádám Veronika, az Orvosi Biokémiai Intézet igazgatója és Dr. Bagdy György, a Gyógyszerhatástani Intézet igazgatója alakíthat kutatócsoportot akadémiai támogatással.

Összességében a nyertes pályázatok közül öt a matematikai és természettudományok, hat az élettudományok, négy a humán és társadalomtudományok körébe tartozik – olvasható az MTA honlapján. Mindezzel július 1-től  nyolcvankilencre nő az akadémiai támogatott kutatócsoportok száma, finanszírozásukkal az MTA 2,48 milliárd forinttal járul hozzá a felsőoktatásban folytatott kutatásokhoz.

Dr. Bagdy György

A 2013. július 1. és 2018. június 30. közötti időszakban támogatott kutatócsoportok létrehozására 58 érvényes pályázatot nyújtottak be, melyek közül kilencet korábbi kutatócsoportok  működésének folytatására igényelték, 22-en a korábbi években is beadták támogatási kérelmüket, míg 27 minden tekintetben új pályázat érkezett. A pályázatokban összesen 2,07 milliárd forint támogatást és közel 400 álláshelyet igényeltek. A nyertesek kiválasztásánál a kiválóság és a versenyképesség volt a döntő szempont, valamint az, hogy a benyújtott témában ne folyjanak párhuzamos kutatások az akadémiai kutatóintézetekben. A pályázati kiírás szellemében a teljes állások létrehozását helyezték előtérbe. DP

A Nobel-díjas német fiziológus Bert Sakmann tartott előadást“Representation of object touch in the rodent brain during decision making” címmel a Semmelweis Egyetem Elméleti Orvostudományi Központjában.  A professzor a szegedi XXXI. Országos Tudományos Diákköri Konferencia (OTD) orvos- és egészségtudományi szekciójának díszvendége volt, onnan érkezett Budapestre.

Bert Sakmann orvosi végzettségű fiziológus 1991-ben kapott Nobel-díjat Erwin Neherrel közösen az egyedi ioncsatorna működésének vizsgálatáért és a  patch-clamp technikáért.

Először nekik sikerült ábrázolniuk valós időben az ionok mozgását az ioncsatornákon keresztül, és sikerült bizonyítaniuk az ioncsatorna-elméletet, miszerint a sejten keresztül ioncsatornákon át áramló ionok felelősek a sejteken mérhető feszültség változásáért. Továbbá megállapították, az ioncsatornák mely részei felelősek azok működéséért. Ezen felfedezéseknek köszönhetően az ionok nagyon apró, pikoamperes (billiomod) mozgása is mérhető vált. A patch-clamp technika pedig lehetővé tette, hogy a kiszakított membránon keresztül megvizsgálhassák az egyes ioncsatornák működését.

T-Sz.Sz.

A neutrofil granulocita eredetű mikrovezikulumok immunológiában betöltött új és igen fontos szerepére világít rá a Semmelweis Egyetem kutatóinak publikációja, amely az Amerikai Hematológiai Társaság Blood című folyóiratában jelent meg. Az írást a Blood szerkesztői beválasztották a „legforróbb” témákat taglaló közlemények közé. A kutatási eredmények sokat segíthetnek egy, az antibiotikumoktól eltérő antibakteriális rendszer megértésében, esetleges modulálásában. Alábbiakban Dr. Timár Csaba PhD-hallgató, a publikáció első szerzője foglalja össze a publikált kutatási eredményeket.

A neutrofil granulociták a falósejtek (fagociták) családjába tartozó fehérvérsejtek, vezető szerepet játszanak a szervezetbe bejutott baktériumok elpusztításában. Élettani jelentőségüket jól mutatja, hogy hiányuk, avagy csökkent működésük ismétlődő fertőzéseket eredményez. A neutrofil granulocita baktériumölésének klasszikus, régóta ismert folyamatának lényege a baktériumok bekebelezése, majd sejten belüli (fagolizoszómában történő) elpusztítása enzimek és reaktív oxigén gyökök segítségével. A fagocitózis azonban feltételezi a baktériumok előzetes „megjelölését”, opszonizációját is, melyet a vérben keringő komplement fehérjék és antitestek végeznek. Az opszonizáció hiányában a neutrofil granulociták sokkal nehezebben ismerik fel a baktériumokat, így jóval kevesebbet tudnak csak elpusztítani közülük.

Fotó: D. Kiss Balázs

Az utóbbi évtized egyik érdekes felismerése, hogy majdnem minden vizsgált sejttípus képes úgynevezett szubcelluláris vezikulák termelésére. Ezek a vezikulák a termelő sejt membránjára jellemző lipid kettősrétegből épülnek fel, és meglehetősen specifikus az összetételük. Képesek nagy távokat megtenni a sejten kívüli térben, így nem meglepő, hogy a sejtek egymás közötti kommunikációjának egy fontos formáját képviselik, kiemelt szerepüket igazolták pl. a tumorok áttétképzésében. Méretük alapján szokás csoportosítani őket: a legkisebbek az exoszómák (átmérő kb. 100 nm), a nagyobbak mikrovezikulumok (MV, átmérő kb. 500-800 nm), a legnagyobbak az apoptotikus testek (1-3 μm).

Fotó: attekovacs.com

A Blood folyóiratban megjelent közleményben összefoglalt eredmények lényege, hogy a neutrofilek különböző stimulusra különböző összetételű és funkciójú mikrovezikulumokat termelnek. Amennyiben a termelő neutrofileket opszonizált (előzetesen megjelölt) baktériumokkal aktiváltuk, úgy a keletkezett MV-ok maguk is kimutatható antibakteriális hatással rendelkeztek. Kiemelendő, hogy ezen antibakteriális hatás immár független volt a megtámadott baktérium opszonizációjától, valamint a reaktív gyökök képzésétől is, amely tulajdonságokban élesen eltért a donor neutrofilektől. Mi több, a nem opszonizált baktériumok elleni kapacitásuk minden általunk vizsgált körülmény esetén meghaladta a donor sejtek hasonló kapacitását. További fontos eredmény volt, hogy bizonyítottan Staphylococcus aureus fertőzésben szenvedő betegek vérében a neutrofil eredetű MV-ok száma 5-6-szor haladta meg az egészségesekre jellemző szintet, valamint hogy a betegekből származó MV-ok – vérből való szeparációjukat követően – hasonló viselkedést mutattak, mint a kísérleteinkben bakteriális hatásra keletkezett MV-ok. Ezzel szemben az egészségesekből származó MV-ok a spontán keletkezettekhez mutattak hasonló tulajdonságokat. A hatásmechanizmus hátterében kísérleteink szerint kiemelt szerepe van a baktériumok és MV-ok összetapadásának, vélhetőleg a direkt kapcsolat segítségével képesek a MV-ok gátolni a baktériumok szaporodását.

Összességében tehát egy olyan sejteknél kisebb méretű antibakteriális mechanizmusról van szó, mely független a baktériumok opszonizációjától („megjelöltségétől). E függetlenségnek kiemelt szerepe lehet minden olyan esetben, ahol zavart szenved az opszonizáció (tályogok környezetében, avagy csökkent komplement és/vagy csökkent antitest termeléssel jellemezhető betegségekben), illetve az olyan területek védelmében, ahova csak nehezen jutnak el az immunrendszer sejtjei (pl. ízületi terek). Mindemellett a mechanizmus és az interakció precíz feltárása sokat segíthet egy, az antibiotikumoktól eltérő antibakteriális rendszer megértésében, esetleges modulálásában.

A kísérleteket 2006 szeptemberében kezdtük. Az eredetileg alig pár mérésesre tervezett vizsgálat végül is hat évig tartott, az Élettani Intézet mellett az Immunológiai Intézet, az Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, valamint a KOKI munkatársainak részvételével. Rengeteg munkát adott a kísérleti körülmények optimalizálása, és sokszor nehéz volt annak eldöntése is, hogy melyik irányban folytassuk a kutatást, mely metodikát válasszuk. Ebben volt lényeges Dr. Buzás Edit, Dr. Nagy György, valamint Dr. Kittel Ágnes közreműködése. Igen elhúzódóra sikerült a kézirat elfogadtatása is, visszatérő kérdés volt, hogy élőben is megtalálható-e ez a rendszer, amelyet addig kémcsövekben vizsgáltunk. Az Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika munkatársaival való együttműködés lehetővé tette, hogy megfigyeléseinket betegek („ex vivo”) mintáiban is megerősítsük. És végezetül: hálával tartozunk annak a rengeteg egészséges donornak (zömükben orvostanhallgatóknak, munkatársaknak), valamint a betegeknek, akik szó szerint vérüket áldozták, hogy a fenti kutatás elkészülhessen.

Dr. Timár Csaba, SE Élettani Intézet

Az eredeti közlemény: Antibacterial effect of microvesicles released from human neutrophilic granulocytes (Csaba I. Timár, Ákos M. Lőrincz, Roland Csépányi-Kömi,  Anna Vályi-Nagy, György Nagy, Edit I. Buzás, Zsolt Iványi, Ágnes Kittel, David W. Powell , Kenneth R. McLeish, Erzsébet Ligeti)

Minden év augusztusában Balatonfüreden rendezik meg az Amerikai Magyar Orvosszövetség (HMAA: Hungarian Medical Association of America) magyarországi

tagozatának kongresszusát. A legjobb angol nyelvű előadás díja hagyományosan egy, a szövetség által támogatott részvétel és előadási lehetőség a füredi kongresszus “nagy testvérén”, a floridai Sarasotában. Amikor feltöltöttem az absztraktomat, hogy jelentkezzek a füredi konferenciára, még csak egy távoli álomnak tűnt, hogy esetleg én is eljuthatok az amerikai találkozóra. Amikor azonban pár hónappal később szerencsém volt elnyerni az Ivan Krisztinicz-díjat (előadásom címe: Genetic and Environmental Influences on Cardiometabolic Risk Factors: A Twin Study) mindez valóra válhatott számomra.

Dr. Jermendy Ádám és Dr. Krisztinicz Irén, a díj alapítója

A társaság éves kongresszusát 2012. október végén a 44. alkalommal rendezték meg, a helyszínre zökkenőmentes utat követően sikerült megérkeznem. Ez a tény annak fényében volt kimondottan jó eredmény, hogy ezzel egyidőben a Sandy hurrikán éppen Észak-Amerika keleti partjának nagyvárosait ostromolta. Mindannyiunk nagy szerencséjére azonban Sarasotát elkerülte a vihar, így gond nélkül sikerült lebonyolítani az öt napos, multidiszciplináris konferenciát.

Ezen a találkozón is – a füredihez hasonlóan – a medikusoktól kezdve neves professzorokig sokan lehetőséget kaptak arra, hogy beszámoljanak legfrissebb kutatásuk, munkájuk eredményeiről. Kiváló előadásokat hallhattunk többek között Somkúti István, Mechtler László és Falus András professzoroktól. A fiatal kutatók és a tapasztalt professzorok előadásait egyformán élénk szakmai vita követte, amelyből mindannyian sokat tanulhattunk.

A tudományos program után természetesen maradt lehetőség kulturális és szabadidős tevékenységekre is. A közeli Dalí-múzeum a világ egyik legnagyobb gyűjteményét mutatja be az érdeklődők számára, de említhetném a környéken lévő számos “jungle park” bármelyikét, ahol a bátrabbak közelebbről is megismerkedhettek krokodilokkal, kígyókkal és más egyéb, Floridában hétköznapinak számító teremtménnyel. Elmaradhatatlan eseménye a kongresszusnak a minden évben megrendezett vízilabda-mérkőzés, amelyen az Amerikában élő orvosok csapnak össze itthoni honfitársainkkal. Sajnos az utolsó negyedig szoros meccs végén az itthoni magyarok maradtak alul, ám egy nagyszerű vacsorával sikerült elfeledtetni a vereséget. Halloween napján a város összes lakója jelmezbe öltözött – még kiskutyákat is lehetett Superman jelmezben látni –, az este fénypontjaként pedig a sarasotai lakosok egy zombinak öltözött csoportja Michael Jackson Thriller-ét táncolta el a főtéren, amely eléggé élethűre sikeredett.

Felsorolni is nehéz mindazt az élményt, ami ezalatt a gyorsan elrepülő hét alatt ért, így csak kívánni tudom, hogy hasonló élményekben részesüljön a díj következő nyertese is, akit a 2013-as füredi konferencia résztvevői közül választ majd ki a bíráló bizottság.

Jermendy Ádám dr.

A Semmelweis Egyetem Közalkalmazotti Tanácsa és a Semmelweis Érdekvédelmi Szövetség támogatja a Magyar Rektori Konferencia december 18.-i nyilatkozatával, és annak minden pontjával egyetért.
Támogatjuk mindazon közép- és felsőoktatásban lévő tanulók és hallgatók, valamint szüleik, továbbá az oktatásban közvetve érdekelt polgárok törekvéseit, akik a magyar felsőoktatás színvonalának megtartása, hagyományainak megőrzése és jövőképének fenntartása érdekében hangjukat hallatták.

Fontosnak tartjuk hangsúlyozni azt is, hogy a nyugdíjjogosultság és a munkához való jog egymástól függetlenül létező jogok, ezért az öregségi nyugdíj korhatárát elérő munkavállalók nyugdíjának szüneteltetése jogot sért. Különösen figyelemre méltó az az esélyegyenlőtlenség, mely a közszolgálatban dolgozók és az egyéb jogviszonyban lévők között tesz különbséget. Az egészségügyben dolgozók jelentős része nem közalkalmazott, másik jelentős része közszolgálati jogviszonyban van, és a nyugellátásuk eltérő kezelése ellentétes lenne az egyenlő bánásmódról és az előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvénnyel.
Tekintettel a humán-erőforrás krízissel küzdő egészségügy máris sanyarú helyzetére, valamint arra, hogy a Semmelweis Egyetemen nagyszámú nagy tudású és tapasztalatú oktató és egészségügyi szakember végzi oktató, gyógyító és kutató munkáját, aggodalommal szemléljük a kiemelten fontos munkájuk esetleges nélkülözésének veszélyét.

A Magyar Rektori Konferencia Elnökségének közleménye erre a linkre kattintva olvasható.

Dr. Nagy László kutatóprofesszor a Semmelweis Symposiumon beszélt a személyre szabott orvoslás előtt álló kihívásokról, középpontba állítva az orvoslás hatékonyságának növelését az új technológiák alkalmazásával.

SzZs

A nemzet sikerességének egyik záloga a jó felsőoktatás. Amikor egyetemeinkről, főiskoláinkról születik döntés, a jövőnk a tét. A jó döntés alapja a szakszerűség, a megalapozottság, az átgondoltság, a következmények gondos számbavétele, az együtt gondolkodás az érintettekkel: a tanárokkal, hallgatókkal, a családokkal, a munkaadókkal.

Mi, a magyar egyetemek és főiskolák rektorai tudjuk, hogy a kor követelményeinek megfelelő teljesítményhez folyamatosan és nagyon sokat kell tennünk. Tudjuk, hogy a nemzeti felsőoktatás visszafejlesztését eredményező lépések, a működéshez szükséges anyagi források kivonása, egyetemeink és főiskoláink pénzügyi kivéreztetése helyett, a jövőnk érdekében éppen ellenkező irányú közpolitikára van szükség: be kell fektetni a tudásba, az egyetembe, a jövőbe. Növelni és nem csökkenteni kell a felsőoktatási ráfordításokat.

Az elmúlt időszakban éppen az ellenkezője történt. Öt év alatt 40 %-kal csökkent egyetemeink és főiskoláink állami támogatása, miközben a GDP mértéke nagyjából változatlan maradt.

Megbocsáthatatlanul félrevezetik a döntéshozókat és a magyar családokat, akik azt állítják, hogy a felsőoktatás tömegével bocsátja ki a használhatatlan diplomákat olyan szakokon, amelyekre nincsen kereslet a munkaerőpiacon. Ezzel szemben bármilyen diplomásnak többször nagyobb az elhelyezkedési esélye, mint az alacsonyabb végzettségűeknek. A diplomásoknak magasabb az elérhető keresete és az általuk befizetett adóból nagyobb az állam bevétele.

A tények:

• A magyar munkaerőpiac elismeri és kiemelkedően díjazza a hazai felsőfokú végzettséget. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők jövedelme háromszorosa a középfokú végzettséggel nem rendelkezőknek.
• A felsőfokú végzettséggel rendelkezők körében a legkisebb a munkanélküliség. A magyar munkaerőpiacon a diploma nagyobb esélyt ad az elhelyezkedésre és erősebb védelmet nyújt a foglalkoztatás megtartásában. A gazdasági válság első három évében – 2008-ról 2010-re – a munkanélküliség a középfokú végzettséggel nem rendelkezők körében 6,2%-kal, míg a diplomások körében csupán 1,8%-kal nőtt.
• A magyar állam számára gazdaságos a felsőoktatásba történő befektetés. A magyar felsőoktatásra fordított közkiadás nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedően magas megtérülést hoz. A megtérülés a középfokú oktatással összehasonlítva is igen magas.
• A magyar felsőoktatás a fejlett országok között egyedülálló abban, hogy a felsőoktatási ráfordítások társadalmi megtérülése magasabb, mint az egyén számára jelentkező haszon.
• A magyar felsőoktatásba érkező állami támogatás jelentős része visszaáramlik a költségvetésbe adó és járulék formájában, valamint hasznosul a gazdaságban.
• A magyar felsőoktatás nemcsak oktat, alap- és alkalmazott kutatást végez, hanem őrzi és gyarapítja a nemzeti értékeket, a kultúra, a művészet és a sport terén egyaránt.
• A magyar felsőoktatás elismert teljesítményt nyújt a nemzetközi térben. A legjobb magyar egyetemek a felsőoktatási ranglistákon a világ egyetemeinek legjobb 3%-ában vannak (ez olyan, mintha a magyar labdarúgó-válogatott a legjobb 15-ben lenne a FIFA világranglistán). Mindezt úgy érték el eddig, hogy lényegesen kevesebb állami támogatást kapnak a magyar egyetemek, mint azok, akik a ranglistákon hasonló, vagy előkelőbb pozíciókban helyezkednek el.
• A magyar felsőoktatás minőségi képzést nyújt, megfelelő felkészültséget biztosít, mely nemzetközi vonatkozásokban is elismert. A magyar diákok keresettek külföldön, szívesen fogadják őket a neves egyetemek.
• Közel 20 ezer külföldi hallgató tanul a magyar felsőoktatásban, akik azért jönnek Magyarországra, mert jó színvonalúnak ítélik a képzést. Az általuk befizetett tandíj növeli az egyetemek bevételét, miközben ugyanezek a diákok hasonló nagyságú összeget magyar áruk és szolgáltatások vásárlására is fordítanak.
• A magyar oktatók elismertek a nemzetközi tudományosságban, keresettek külföldön, a magyar professzorok százait felkészültségük alapján szívesen látják a világ egyetemei.
• A magyar egyetemek és főiskolák fontos szerepet játszanak a régiók, a városok gazdasági, kulturális és művészeti életében.
• A felsőoktatásban való részvétel nemcsak gazdasági kérdés. Még olyan tényezőkre is, mint az emberek várható élettartama, jelentős hatással lehet. Magyarországon egy 30 éves diplomás férfi várhatóan 13 évvel tovább él, mint középiskolánál alacsonyabb végzettséggel rendelkező kortársa.
• A felsőoktatás fejlesztése nem rendelhető alá a gazdasági szféra és a költségvetés pillanatnyi igényeinek. A magyar felsőoktatásnak hosszú távon kell szolgálnia a társadalmi fejlődést, stabil és kiegyensúlyozott intézményrendszerként kell képeznie és nevelnie a magyar értelmiség utánpótlását.

A magyar felsőoktatás 600 éve létezik. Története során mindig kiemelkedő szerepet játszott a társadalmi, gazdasági és tudományos fejlődésben. Aki ennek a társadalmi erőforrásnak a  tekintélyét, működését hibás döntésekkel kockáztatja, a közjót rombolja. A magyar felsőoktatás a közösség javát, a társadalom fejlődését, az emberek tehetségének, tudásának fejlesztését, a családok jövőjét, a tudás értékének növelését szolgálja. A Magyar Rektori Konferencia ehhez kéri a társadalom határozott támogatását.

Budapest, 2012. december 18.

A Magyar Rektori Konferencia Elnöksége

A Semmelweis Egyetem Közalkalmazotti Tanácsa és a Semmelweis Érdekvédelmi Szövetség nyilatkozata erre a linkre kattintva olvasható.