Preambulum

A Semmelweis Egyetem döntési, javaslattételi, véleményező és ellenőrzési joggal felruházott legfőbb önkormányzati vezető testülete a Szenátus, amely az alapító okiratban meghatározottak figyelembevételével meghatározza az Egyetem képzési és kutatási feladatait, továbbá ellenőrzi annak végrehajtását [SZMSZ 6. § (1) bekezdése].

A Szenátus munkaterve

1.1.  A Szervezeti és Működési Szabályzat 8. § (1) bekezdése alapján a Szenátus

-    szükség szerint, de a tanév során legalább kéthavonta tart ülést,
-    munkáját féléves ülés- és munkaterv szerint végzi, amely tartalmazza a tervezett ülések időpontját, napirendjét és az előterjesztők nevét,
-    ülésein a Szenátus tagjai szavazati joggal, a meghívottak tanácskozási joggal vesznek részt,
-    ülései az Egyetem közalkalmazottai, hallgatói és a Gazdasági Tanács tagjai számára nyilvánosak, más személyek számára zártak,
-    ünnepélyes alkalmakkor nyilvános ülést tart, amelyen a vezető tisztségviselők tisztségük jelvényeit viselik.

A Szenátus bármely kérdést megvitathat, bármely kérdésben kialakíthatja állásfoglalását, bármely kérdésben javaslattal élhet. Állásfoglalásait, javaslatait megküldheti a döntéshozatalra, intézkedésre jogosultnak, aki köteles arra harminc napon belül, testület esetén legkésőbb a harmincadik napot követő első ülésen érdemi választ adni.

1.2. A munkaterv tervezetét – írásban bekért javaslatok alapján – a rektor állíttatja össze, és azt a Szenátus az előző félév utolsó vagy az aktuális félév első ülésén hagyja jóvá.

1.3. Az SZMSZ 8. § (6) bekezdésében felsorolt személyek, szervek és testületek a Szenátus üléseinek napirendjére írásban javaslatot tehetnek, illetve javasolhatják az elfogadott munkaterv megváltoztatását (napirendi pont elhagyását, tárgyalásának elhalasztását, ill. új pont feltételét). A munkaterv módosításáról a Szenátus dönt.

1.4. A munkatervben meg kell jelölni az egyes napirendi pontok előkészítéséért felelős előterjesztők nevét. Azok az előterjesztők, akik nem tagjai a Szenátusnak, a munkaterv elfogadása után a rektortól külön felkérést kapnak.

1.5. A rektor jogosult a Szenátus rendkívüli ülésének összehívására. A rendkívüli ülést a kezdeményezéstől számított 3 napon belül a napirend megjelölésével össze kell hívni, ha azt valamely kar tanácsa, vagy a Szenátus tagjainak legalább egyharmada a megvitatandó kérdés megjelölésével kezdeményezi [SZMSZ 8. § (4) bekezdése].

2. A Szenátus ülésének előkészítése

2.1.    A Szenátus üléseit a Szenátus titkára, azaz a rektori hivatalvezető készíti elő.

2.2.    A testület ülésére csak alaposan előkészített, az arra illetékes szervekkel és
bizottságokkal kellő időben egyeztetett előterjesztés kerülhet, amely már inkorporálva (vagy ha ez tartalmi okok miatt nem lehetséges, különvéleményként csatolva) tartalmazza az előbbiek során felmerült módosító és korrekciós javaslatokat.

2.3.    A Szenátus ülésének napirendjére kerülő előterjesztések vagy tájékoztató jellegűek, vagy állásfoglalás előkészítésére irányulnak. A Szenátus döntését, véleménynyilvánítását igénylő előterjesztésnek határozati javaslatot kell tartalmaznia, melyet úgy kell megszerkeszteni, hogy – ha az lehetséges vagy szükséges – döntési alternatívákat is tartalmazzon [SZMSZ 8.§ (5) bekezdése]. A határozati javaslatban fel kell tüntetni a meghozandó döntés végrehajtásához szükséges kiadások nagyságát és azoknak a gazdasági főigazgató által igazoltan rendelkezésre álló fedezetét (forrását), illetőleg rögzíteni kell, ha a határozatban foglaltak végrehajtása ilyen ráfordításokat nem igényel.

2.4.    Az ülés napirendi pontjaihoz tartozó írásos előterjesztéseket a rendes ülés előtt legalább 5, az 1.5. pontban szabályozott rendkívüli ülés előtt 1 nappal a meghívóval együtt hozzáférhetővé kell tenni a Szenátus szavazati joggal és tanácskozási joggal rendelkező tagjai számára [SZMSZ 8. § (5) bekezdése]. Erre figyelemmel az előterjesztőnek 8 munkanappal az ülés napja előtt az előterjesztést elektronikus úton és aláírt, nyomtatott formában is el kell eljuttatnia a Rektori Hivatalba.

2.5. Rendelkezés alapján, illetve ha azt a Szenátus szükségesnek tartja, az állásfoglalást igénylő előterjesztéseket előzetesen a tárgy szerint illetékes egyetemi bizottság(ok) véleményezi(k). A bizottsági véleményezés szükségességét a munkatervben és az előterjesztő felkérésében fel kell tüntetni. Az előterjesztő az ülést megelőzően 2 héttel az illetékes bizottság(ok) elnöke(i)hez eljuttatja az előterjesztést. A bizottság(ok)nak 10 nap áll rendelkezésére, hogy az előterjesztést véleményezzék, és véleményüket, javaslataikat az előterjesztőhöz eljuttassák.

2.6. A körültekintő és megalapozott döntéshozatal érdekében – rendkívül indokolt eseteket kivéve – kerülni kell, hogy a napirendi pontokhoz tartozó előterjesztéseket a Szenátus tagjai az ülésen kapják meg. A helyszínen csak olyan kisebb terjedelmű, gyorsan áttekinthető kiegészítő anyagok kiosztására kerülhet sor, amelyek érdemben nem érintik az eredeti előterjesztés tartalmát, csupán annak pontosítására, kiegészítésére vagy aktualizálására irányulnak.

3. A Szenátus ülése

3.1. A Szenátus üléseit a rektor, akadályoztatása esetén az általános rektorhelyettes, mindkettőjük távollétében a jelenlévő rektorhelyettesek egyike vezeti. Ennek keretében:

-    megnyitja az ülést,
-    közli a kimentéseket,
-    indítványozza az előzetesen kiküldött napirend jóváhagyását, indokolt esetben módosítását,
-    vezeti a vitát,
-    összefoglalja, majd lezárja a napirendi pont vitáját, ismerteti a határozati javaslat szövegét  és a szavazás módját,
-    elrendeli a szavazást,
-    szó szerint kihirdeti a Szenátus határozatát, berekeszti az ülést.

3.2. A Szenátus tagjai a testület munkájában személyesen vesznek részt. A karok vezetőinek részvételéről, a helyettesítésükről az SZMSZ 7.§ (4) bekezdés a) pontja rendelkezik. A stratégiai, működésfejlesztési és igazgatásszervezési főigazgatót – akadályoztatása esetén – helyettese szavazati joggal képviselheti.

3.3. A napirendi pontokat a Szenátus egyenként tárgyalja. A munkatervben megjelölt előterjesztő az előzetesen kiküldött írásbeli anyaghoz szóbeli kiegészítést fűzhet.

3.4. A napirendi pontok megvitatása során először a kérdések felvetésére kell lehetőséget adni. Ha a kérdező olyan lényeges adatok közlését kéri, amelyeket az előadó ott és akkor nem tud megadni, a kérdező javaslatára a téma további tárgyalását a Szenátus elhalaszthatja. A kérdésekre adott válasz után vagy kérdések hiányában az elnök megnyitja a vitát. Nagy fontosságú és összetett témák tárgyalásánál az elnök általános és részletes vitát is elrendelhet. A hatékony testületi munka érdekében a vita során közvetlenül a témára vonatkozó és annak lényegére szorítkozó hozzászólásokra kívánatos törekedni.

3.5. A Szenátus üléseiről hangfelvételt kell készíteni. A rektori hivatalvezető az ülésen elhangzottakról 15 napon belül jegyzőkönyvet készít. A jegyzőkönyv tartalmazza a megjelentek nevét, a szavazatok megoszlását és a Szenátus határozatba foglalt döntéseit.  A jegyzőkönyvet a rektor írja alá, és az általa felkért 2 szenátusi tag hitelesíti [SZMSZ 8. § (7) bekezdése].

3.6. A Szenátus határozatait a rektor hirdeti ki, és azokat nyilvánosságra kell hozni [SZMSZ 8.§ (8) bekezdése].

4. A határozathozatal rendje

4.1. A Szenátus határozatképes, ha az ülésen tagjainak legalább hatvan százaléka jelen van. A Szenátus határozatait tagjai többségének szavazatával hozza kivéve, ha jogszabály vagy belső rendelkezés minősített – a tagok szavazatának 2/3-a – többséget kíván meg [SZMSZ 8. § (2) bekezdése].

4.2. A vita során elhangzott módosító indítványról − amennyiben azt az előterjesztője nem vonja vissza − szavazni kell. A szavazás előbb egyenként a módosító indítvány(ok)ról, végül a határozati javaslat egészéről történik. Több pontból álló határozati javaslatról a Szenátus pontonként szavaz.

4.3. A Szenátus főszabály szerint nyílt szavazással hoz határozatot, azonban a Szenátus jelenlévő tagjai több mint ötven százalékának kérésére zárt ülést, titkos szavazást kell tartani. Minden esetben titkos szavazást kell tartani a személyi kérdésekben. A titkos szavazás szavazólapok alkalmazásával történik [SZMSZ 8. § (3) bekezdése].

4.4. Személyi  kérdést nem érintő és nem ügyrendi kérdésben − ha az ülésen jelenlévő szavazati joggal rendelkező tanácstagok több mint ötven százaléka kéri − az elnök név szerinti szavazást rendel el, amelynek során csak “igen”-nel vagy “nem”-mel lehet szavazni. A név szerinti szavazás során tett nyilatkozatokat a jegyzőkönyvben kell feltüntetni [SZMSZ 8. § (3) bekezdése].

4.5. A 4.3. pont utolsó mondata szerinti titkos szavazásról szóló szabályszerű indítvánnyal szemben a 4.4. pontban foglaltak alapján elrendelt név szerinti szavazás elsőbbséget élvez, azaz ugyanazon kérdésben a szavazás módjáról született két − egymást kizáró − indítvány esetén az utóbbit kell végrehajtani.

4.6. A szavazatok összeszámlálását a rektor által esetenként felkért két- vagy háromtagú bizottság végzi.

4.7. Érvénytelen az a szavazat, amelyből nem lehet kétséget kizáróan megállapítani a szavazó állásfoglalását, illetőleg a nyilatkozat az előterjesztéshez képest nem értelmezhető (pl. egyetlen jelölt kiválasztására irányuló szavazásnál több jelöltre ad szavazatot).

4.8. A szavazattöbbséget az egynemű szavazatok számának a Szenátus jelenlévő szavazati jogú tagjai számához viszonyítva kell megállapítani.

4.9. Egyszerű többséget igénylő döntéshozatalnál a szavazásra bocsátott javaslatot akkor kell elfogadottnak tekinteni, ha arra a jelenlévő szavazati jogú szenátusi tagok több mint fele “igen”-nel szavaz. Ha a jelenlévő szenátusi tagoknak több mint fele “nem”-mel szavaz, a Szenátus a javaslatot elutasította. Nincs állásfoglalás, amennyiben a tartózkodó szavazatok miatt egyik fenti arány sem alakul ki.

4.10. Minősített többséget igénylő állásfoglalás esetén a határozati javaslatot akkor kell elfogadottnak tekinteni, ha az “igen” szavazatok száma eléri a jelenlévő szavazati jogú szenátusi tagok számának 2/3-át. Ennek hiányában a határozati javaslatot a Szenátus nem fogadta el.

4.11. Szavazategyenlőség esetén − a levezető elnök döntése szerint − további vitának lehet helye, vagy vita nélkül ismételt szavazás rendelhető el.

4.12. A szavazást követő állásfoglalás hiányában az elnök vagy a vita folytatását és újabb szavazást rendel el, vagy az előterjesztést egy soron következő, illetve rendkívüli ülés napirendjén történő ismételt megvitatásra elnapolja. Ha a második szavazás sem hoz döntést, úgy az előterjesztés tárgyalását el kell halasztani. Ebben az esetben a Szenátus állást foglal arról, hogy az előterjesztést milyen szempontok szerint és mely kérdésekre kiterjedően kell kiegészíteni. Az elnapolás és kiegészítés után újratárgyalt előterjesztésről történő esetleges második szavazásnál tartózkodó szavazatok figyelembevétele nélkül kell az eredményt megállapítani (a többséget az “igen”-ek és a “nem”-ek összegéhez viszonyítva kell számítani).

4.13. A rektor megválasztásánál, továbbá amennyiben a rektor valamely tisztség vagy állás betöltésére vonatkozó megbízás véleményezésénél több jelöltet terjeszt elő, a Szenátus tagjai, a szavazás során a jelöltek közül választanak. (A jelölt neve mellé tett bejegyzés “igen” szavazatnak számít, “nem” és “tartózkodó” szavazatok leadására ilyen esetben nem kerül sor.) Ha az első szavazási fordulóban egyikük sem kapta meg az 50 %-ot meghaladó többséget, a legkevesebb szavazatot kapott jelölt neve a második szavazási fordulóban már nem szerepel a szavazólapon. A szavazási eljárás ilyen módon folyik tovább mindaddig, amíg az utolsó fordulóban a Szenátus a megmaradt két jelölt közül választ.

5.  A Szenátus határozatai

5.1. A Szenátus döntéseit határozatba kell foglalni, melyben szabatosan és kellő részletességgel rögzíteni kell a döntés lényeges elemeit, meg kell jelölni a végrehajtás határidejét és az ezért felelős személy(ek) nevét, továbbá – amennyiben a döntés jellegéből ez következik – a végrehajtáshoz szükséges pénzügyi fedezet nagyságát és annak forrását.

5.2. Amennyiben a döntés jelentősége, terjedelme vagy összetett jellege indokolja, a határozat szövegének megfogalmazására a Szenátus az előterjesztő részvételével munkacsoportot kérhet fel.

5.3. A Szenátus határozatait nyilvánosságra kell hozni: meg kell küldeni azokat a napirendi pont előterjesztőjének, valamint a végrehajtásért felelős és az abban érdekelt személyeknek, továbbá a rektornak, a rektorhelyetteseknek, a karok vezetőinek, a főigazgatóknak, a Hallgatói Önkormányzat elnökének és az Ellenőrzési Igazgatóság vezetőjének.

6. Elektronikus szavazás

6.1.    A Szenátus tagja a szavazati jogát az alábbiakban meghatározottak szerint elektronikus szavazás keretében is gyakorolhatja.

6.2.    Nem tartható elektronikus szavazás személyi kérdésekben, ill. olyan feltételekkel, amelyek nem teszik lehetővé a szavazásban részt vevők személyének megállapítását, továbbá nem alkalmazhatók olyan feltételek, amelyek valamely tag vagy a tagok meghatározott csoportja tekintetében hátrányos különbségtételt eredményeznek.

6.3.    Két szenátusi ülés közötti időszakban szenátusi döntést igénylő, egyszerűbb megítélésű kérdésekben a rektor kezdeményezésére elektronikus úton is születhet döntés az alábbiak szerint:

6.3.1.    A Szenátus bármely tagja felterjesztheti a rektornak az eldöntendő kérdést –-melyet az rektor elsődlegesen bírál, hogy ülés nélkül, elektronikus úton hozott döntés hozható-e az ügyben.

6.3.2.    A rektor elektronikus szavazást kezdeményezhet továbbá az alábbi kérdésekben:
•    jogszabályi változás következtében történő módosítás alkalmával
•    a Szenátus által korábban meghozott döntés végrehajtásával kapcsolatos részletkérdések megállapítása érdekében
•    sürgős elbírálást igénylő esetekben

6.3.3.    A rektor az eldöntendő kérdést megküldi a Szenátus tagjainak a belső levelezési rendszeren, a válasz határidejének meghatározásával.

6.3.4.    A Szenátus tagjai, saját e-mail-jükről, – egyéni azonosító használatával – a belső levelezőrendszerre igazolják vissza a kérdés és a csatolt mellékletek megérkezését, ill. válaszolják meg a kérdést.

6.3.5.    Szavazni “igen”-nel, “nem”-mel, “tartózkodóm”-mal és “a kérdés ülés nélkül nem dönthető el”-lel lehet. A határozat a Szenátus valamennyi tagja több mint felének “igen” szavazatával hozható meg. A Szenátus elnöke a Szenátus tagjaival együtt szavaz. Szavazategyenlőség esetén a Szenátus elnökének szavazata dönt.

6.3.6.  A Szenátus tagjai számára biztosítani kell a lehetőséget, hogy a többi tagnak az eldöntendő kérdésre vonatkozó hozzászólásait megismerhessék.

6.3.7.    Amennyiben “a kérdés ülés nélkül nem dönthető el” szavazatok száma a szenátus valamennyi tagja több mint felének válasza, abban az esetben a kérdés megvitatására, eldöntésére szenátusi ülést kell összehívni.

6.3.8.    A rektor/Szenátus titkára köteles az elektronikus szavazás részletes eredményét közzé tenni a belső levelező rendszeren.

6.4.    A Szenátus titkára az elektronikus szavazás hitelességének megállapítása céljából jegyzőkönyvet készít a szavazásra bocsátott kérdés eljuttatásának módjáról és időpontjáról, a szavazatot leadó tag válaszának tartalmáról és időpontjáról, valamint a feladó e-mail címéről.

6.5.    A rektor és az általa felkért két tag hitelesíti az elektronikus szavazás eredményét a 3.5. pontban foglaltak szerint, és erről legkésőbb a következő szenátusi ülésen a rektor tájékoztatást ad.

6.6.    Az elektronikus szavazás eredményét az 5. pont szerint határozatba kell foglalni.

Jóváhagyva a Szenátus 88/2009. (IX. 1.) számú határozatával.