A felkérés szempontjai között szerepelt a több évtizedes, klinikai kutatásokban szerzett tapasztalat, elkötelezettség, minőségi szervezeti és kutató hagyomány és munka, valamint az, hogy minden terápiás terület (pl. ritka betegségek) elérhető legyen az intézményen belül.

A szerződés megteremti annak a lehetőségét, hogy az amúgy világszerte csökkenő fejlesztési befektetések ellenére a garantált minőségi körülmények által a Semmelweis Egyetemen megerősítse pozícióját, és több klinikai kutatást indíthasson.

A klinikai kutatásokban való részvétel az egyetem hármas küldetésének egyike, de semmiképpen sem választható el a másik kettőtől, a gyógyítástól és az oktatástól. A jövő kutató generációját is neveljük, számukra példával kell elöl járni a kutatás-fejlesztés mikéntjének mindennapjait közel hozó lehetőséggel.

Jól mutatja a kutatás és az ahhoz kapcsolódó oktatás kiemelt szerepét a Semmelweis Egyetemen, hogy 2012-ben 16 klinikán 63 kutatásvezető orvos 127 vizsgálatot indított. Gyógyszerkutatási vizsgálataik nagy részét az alábbi szakterületeken végzik:

2012-ben indult vizsgálatok fő szakterületei és vizsgálat számai:

A Prime Site státusz a gyógyításban biztosítja betegeink számára, hogy a legmodernebb, hazánkban még nem finanszírozott, vagy nem alkalmazott eljárásokhoz, illetve gyógymódokhoz férjenek hozzá. A kutatási programokban való részvétellel az elmúlt időszakban daganatos betegek, a szív-, a cukor- és az emésztőrendszeri betegségben szenvedők jutottak új gyógyszerekhez és kerülték el így a vakságot, infarktust vagy éppen alapbetegségük súlyosbodását. A klinikai kutatások így nemcsak a jövőt, de mérhetően a jelent is szolgálják.

A helyes ülésnek több alapfeltétele van:
- megfelelő ülőbútor
- ülésformáknak megfelelő testtartás

Helyes a szék magassága, ha a talp alátámasztása mellett a térd és a csípő kb. 100-110 fokos szögben van. Az ülő felület akkora legyen, hogy a széken hátra csúszva ne vágja az ülés a térdhajlatot. A szék támlája támassza meg a lapocka alsó csücskét. Jó, ha a derék is megtámasztott. Aktív izommunkát biztosít ülés közben, ha a szék ülő felülete mobil, illetve instabil, például levegővel töltött párna. Fontos, hogy ülésnél az asztal is megfelelő magasságú legyen, azaz felhúzott váll és görbe hát nélkül az alkar kényelmesen legyen alátámasztva írás közben. A gyerekeknek olyan állítható gyerekszékeket ajánlanak a szakemberek, melyek a gyerek testmagasságához igazíthatók, így a növekedés minden fázisában biztosítja a helyes ülést.

A TEENDŐ:
A szakemberek azt tanácsolják, hogy aki munkája miatt egész nap ül, legalább óránként álljon fel és végezzen néhány aktív gyakorlatot. Ez hosszú utazáskor is fontos (pl. repülőúton) a jó keringés érdekében (pl. trombózis ellen). Akinek gerincpanaszai vannak, annak még jobban oda kell figyelnie: óránként 5 percig az ágyéki gerinc körüli izomzatot összehúzva ajánlott járnia. A gyógytornászok azt tanácsolják, hogy ülés közben is végezzenek gyakorlatokat, akár izommegfeszítést, akár nyújtózást. Munkából hazaérve pedig lehetőleg ne üljenek le, hanem feküdjenek a földre (kemény felületre) és polcolják fel Z alakban a lábukat, ugyanis ez tehermentesíti a gerincet, ez a legpihentetőbb testtartás.

A gyógytornászok szerint a csontnak a nyomásra, a szalagoknak, inaknak a feszülésre, az izmoknak pedig az összehúzódásra van szükségük. Ezért elengedhetetlenül szükséges a rendszeres mozgás. Napi fél óra az ajánlott, de azt mondják nem elég csak a séta, hanem tornázni kell, dinamikus úgynevezett kardio mozgást (120 fölé menjen a szívfrekvencia) kell végezni. Ilyen lehet az úszás, a biciklizés, de a sportok mellett akár a tánc is. Az izomerősítő és -nyújtó illetve testtudatosító gyakorlatok ugyancsak nagyon fontosak (például a jóga, a pilates, a testtartáskorrekciós gyakorlatok).

Idősebb korban is el lehet kezdeni a mozogást, de ajánlatos előtte kardiológus véleményét kikérni. Lényeges, hogy ne hirtelen, ne nagy terheléssel kezdjenek mozogni, hanem fokozatosan. Veszélyes lehet, ha a hónapokig nem mozgó emberek tavasszal kimennek a kertbe és túlerőltetik magukat, ilyenkor a kórházak gerincosztályai kertészkedőkkel vannak tele. Sajnos az átlag lakosság nem mozog eleget, pedig a mozgás a legjobb stresszoldó és mivel endorfint szabadít fel, még örömforrás is.

A gyógytornász tapasztalata szerint az emberek többségének nincs kellő információja a helyes ülésről. Aki naponta több órát ül, jó ha tudja, hogy az ülés jobban terheli a gerincet, mint az állás, ezt szemléletesen mutatja a Nachemson ábra. A helytelen üléskor majdnem kétszeresen (180 százalékosan) terhelődnek a porckorongok, az álláshoz képest. Ha mindez a nyomás állandóan féloldalasan és egyenetlenül jelentkezik, kialakulnak a mozgásszervi betegségek, például a porckorongsérv vagy a meszesedés.

A gyógytornászok azt is hangsúlyozzák, hogy a rossz tartás nemcsak a vázrendszerre, hanem az izmokra és a szalagokra is rossz hatással van, amely szintén fájdalmat okozhat. A túlterhelés miatt a szövetek keringése és anyagcseréje is rossz lesz, amely elváltozáshoz vezet, mindez veszélyezteti a csonthártya, az ízületi szalagok, a porcfelszínek épségét, kialakulnak a degeneratív elváltozások.

Mindezek elkerülésére a célzott aktív mozgás a megoldás. Mozgással jó vérellátást biztosítunk az izmokban, ami a szív és a tüdő egészségének megőrzéséhez is hozzájárul. A mozgás azt is elősegíti, hogy a csontállomány ne épüljön le (ne degenerálódjanak a csontfelszínek, amelyeket egyenetlenül terhelünk), a mozgás hiánya pedig számos belgyógyászati problémát okozhat.

A mozgásszegény, ülő életmód 26 százalékkal növeli az úgynevezett metabolikus szindróma esélyét. Dr. Werling Klára belgyógyász elmondta, hogy a szindróma jellegzetességei a magas vércukor- és koleszterinszint, a magas vérnyomás, ezek szövődményei: a szív- és érrendszeri betegségek. A mindezekkel járó magas vérzsír azért különösen veszélyes, mert érkárosodást okoz agyban, szívben, vesében, így agyvérzéshez, szívinfarktushoz, szívnagyobbodáshotz és vesebetegségekhez vezethet. A doktornő kiemelte, hogy a metabolikus szindrómában előfordulhat egy májbetegség is (a nem alkohol eredetű zsírmáj), amelyből májzsugor, májrák is kialakulhat. Ráadásul az ilyen elzsírosodásnál, gyulladásnál olyan anyagok szabadulnak fel, melyek az egyébként is meglévő kardiovaszkuláris rizikót tovább növelik, vagyis a betegek nagyobb arányban halnak meg. A metabolikus szindróma alapja, hogy a szervezet ugyan termel inzulint, de ezt a sejtek nem érzékelik, így túltermelés jön létre. Dr. Werling Klára hangsúlyozza: tudományosan kimutatták, hogy a mozgás a sejtek ezen érzéketlenségét csökkenti.

Ahhoz hogy a belek normálisan működjenek szintén sok mozgás, folyadék és rost szükséges. Ha nincs meg ezek közül valamelyik, az emésztési problémákat okozhat (pl. haspuffadást), a belek működés renyhe lesz. Az ülőmunkát végzőknek arra is oda kell figyelni, ha dagad a lábuk, ez a visszér vagy szívelégtelenség tünete lehet. A mozgáshiány a daganatok kockázatát is növeli – ezt a bélrák és az emlőrák esetében ki is mutatták. Mindezekből egyértelmű, hogy az embernek meghatározó mennyiségű mozgásra van szüksége, hogy egészséges maradjon. Sajnos az átlag lakosság nem mozog eleget, pedig a mozgás a legjobb stresszoldó és mivel endorfint szabadít fel, még örömforrás is.

A Semmelweis Egyetem Szenátusának 41/2012 (III.29.) számú határozata ellen Schmitt Pál által benyújtott felülbírálati kérelem, továbbá a Fővárosi Törvényszék korábbi határozata alapján indult jogorvoslati eljárásban felállított Jogorvoslati Bizottság megállapította, hogy Schmitt Pál 1992-ben „Az újkori olimpiai játékok programjának elemzése” címen benyújtott értekezése már a beadáskor sem formailag, sem tartalmilag nem felelt meg az 1985. évi I. törvény 111.§ (1) bekezdésében leírt követelményeknek és a Magyar Testnevelési Egyetem Doktori Szabályzatának. A Jogorvoslati Bizottság a Semmelweis Egyetemtől 1992-ben még független Magyar Testnevelési Egyetem azon eljárását, ahogy az értekezést hivatalos eljárásra bocsátotta, jogszabályba ütközőnek és etikailag kifogásolhatónak találta.

A határozat megismerését követően Schmitt Pál kijelentette, hogy a Semmelweis Egyetem eleget tett a Fővárosi Törvényszék korábbi határozatának, és a rektor által felkért Jogorvoslati Bizottság személyesen meghallgatta. A Jogorvoslati Bizottság határozatára tekintettel  Schmitt Pál lemondott egyetemi doktori (doctor universitatis) címéről. Az ügyben további eljárásnak nincs helye.

Schmitt Pál számára kedvezőtlen eredménnyel zárult az a jogorvoslati eljárás, amelyet a plágiumbotránya után, a doktori címének visszavonása miatt indított a volt államfő. A jogorvoslati bizottság pótolta a mulasztást, és személyesen is meghallgatta Schmitt Pált, de végül ugyanarra jutott, mint a cím visszavonásáról döntő szenátus: az 1992-es doktori dolgozat se formailag, se tartalmilag nem felelt meg. Újabb reklamációnak már nincs helye.

Lezárult a volt köztársasági elnök Semmelweis Egyetemhez benyújtott felülbírálati kérelme alapján indult jogorvoslati eljárás, közölte szerda délután a Semmelweis Egyetem. Az egyetem tavaly március 29-i határozatával visszavonta Schmitt Pál egyetemi tudományos fokozatát, dr. univ. címét. A volt államfő sérelmezte ezt a határozatot, ezért nyújtott be ellene felülbírálati kérelmet. A kérelem, továbbá a Fővárosi Törvényszék korábbi határozata alapján indult a most lezárult jogorvoslati eljárás.

Az egyetem szerdai közleménye szerint a Jogorvosolati Bizottság azt állapította meg, hogy Schmitt Pál 1992-ben „Az újkori olimpiai játékok programjának elemzése” címen benyújtott értekezése már a beadáskor sem formailag, sem tartalmilag nem felelt meg az 1985. évi I. törvény 111.§ (1) bekezdésében leírt követelményeknek és a Magyar Testnevelési Egyetem Doktori Szabályzatának. A Jogorvoslati Bizottság jogszabályba ütközőnek és etikailag kifogásolhatónak találta az egykori Magyar Testnevelési Egyetem azon eljárását, ahogy az értekezést hivatalos eljárásra bocsátotta. A közlemény ezzel feltehetőleg a doktori megvédésére utal.

A közlemény szerint miután megismerte a határozatot, Schmitt Pál kijelentette, hogy a Semmelweis Egyetem eleget tett a Fővárosi Törvényszék korábbi határozatának, és a rektor által felkért Jogorvoslati Bizottság személyesen meghallgatta őt. “A Jogorvoslati Bizottság határozatára tekintettel Schmitt Pál lemondott egyetemi doktori (doctor universitatis) címéről. Az ügyben további eljárásnak nincs helye” – áll a közleményben.

Megkerestük Schmitt titkárságát, későbbre ígértek tájékoztatást.
Felülvizsgálati kérelmet nyújtott be

A Semmelweis Egyetem szenátusa tavaly március 29-én a hosszúra nyúlt plágiumbotrány végére tett pontot, amikor visszavonta Schmitt egyetemi tudományos fokozatát, és leszögezte, hogy a dolgozat nagy terjedelmű szövegazonos fordításon alapult, ezért nem felelt meg az egyetemi doktorátus szakmai-etikai kritériumainak.

A döntés után Schmitt lemondott ugyan a köztársasági elnöki címéről, de két lépést is tett a szenátus döntése ellen. Egyrészt alig két héttel a határozat megszületése után benyújtotta a felülvizsgálati kérelmet. Információink szerint a volt köztársasági elnök nem a plágium tényét vitatta, hanem jogi formai hibákra hivatkozva akarta elérni a határozat megsemmisítését. Úgy tudjuk, hogy Schmitt jogászainak legfőbb érve az volt, hogy dolgozata ügyében őt személyesen nem hallgatták meg.

Másrészt a Fővárosi Törvényszékre május 4-én nyújtott be keresetet a szenátusi határozat bírósági felülvizsgálata miatt. Szerdán megkerestük a Fővárosi Törvényszéket is, várhatóan csütörtökön tudnak tájékoztatást adni arról, pontosan milyen jogi lépések történtek az elmúlt bő egy évben a kereset ügyében a Fővárosi Törvényszéken.

Schmitt Pál lemondóbeszédében sérelmezte, hogy az egyetem szerinte „gyorsított eljárással”, az ő meghallgatása nélkül hozott olyan határozatot, amelyre nem volt törvényi felhatalmazása. Az oklevelet szerinte ugyanis csak a Magyar Akkreditációs Bizottság indítványára, a nemzetierőforrás-miniszter kezdeményezésére, kizárólag bíróság jogosult visszavonni.

A március 29-i szenátusi határozatban ugyanakkor benne is volt, hogy tudomásul vették, mit mondanak a törvényi rendelkezések, de szerintük a helyzetet felülírta a miniszter döntése. Réthelyi Miklós a Tényfeltáró Bizottság jelentését felbontás nélkül, illetékesség hiányában visszaküldte az egyetemre, ezért pedig a szenátus közelességének tartotta a kérdés végleges rendezését.
Motorozik és tárogatózik

A plágiumügye miatt távozásra kényszerült volt köztársasági elnök először a lemondása előtt három nappal adott, emlékezetes tévéinterjúban, majd a lemondását bejelentő parlamenti beszédében is megfogadta: doktori fokozatot fog szerezni.

Schmitt a szerdai Borsnak azt mondta, lemondása óta a felülvizsgálati eljárásra koncentrált, amelyet még tavaly áprilisban adott be a Semmelweis Egyetemhez (SOTE). A lap szerint emellett a most 71 éves volt köztársasági elnök nyugdíjas életét éli, unokákkal és nagykövetekkel találkozik, érmeket ad át, kulturális és sportesemények fővédnöke. Sőt, most már újra jut ideje motorozni és tárogatózni is.

2012 szeptemberében Kiss Norbert, a volt köztársasági elnök irodavezetője azt mondta, hogy Schmitt a PhD megszerzéséhez szükséges publikációk megírásán dolgozott, és ahhoz folytat konzultációkat. Indoklásuk szerint azért nem állt hallgatói jogviszonyban a Semmelweis Egyetemmel, mert képzés nélküli fokozatszerzésre készül.

Az ünnepélyen Dr. Szél Ágoston, a Semmelweis Egyetem rektora kiemelte: a klinikai tömb épületeinek jelenlegi állapota ékesen bizonyítja, hogy ez a beruházás olyan hiányt pótol, aminek elmaradása hatalmas kárt jelentene nemcsak az egyetemnek, de a városnak és a régiónak is.

A jelentős arányban európai uniós forrásból megvalósuló Korányi projekt nem csak az utóbbi időszak legjelentősebb beruházása a Semmelweis Egyetemen, de az Új Széchenyi Terv egyik legkiemelkedőbb egészségügyi fejlesztése is. Ennek részeként valósul meg az építkezés.

A Korányi projekt segítségével a Semmelweis Egyetem dél-pesti sürgősségi központtá válhat, ami a következő huszonöt évre kijelöli az ország ellátórendszerében a helyét –mondta Dr. Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár a beruházás jelentőségéről.

A Központi Betegellátó Épület kivitelezője a Swietelsky Magyarország Kft. és a Hőszer-Trade Kft. által alkotott konzorcium, az építkezés nettó 6,6 (bruttó 8,5) milliárd forintból valósul meg. A tervek szerint 2014 nyarán adhatják át az épületet.
A rendelkezésre álló idő nagyon rövid, de komoly, összehangolt munkával megvalósítható a cél – jelentette ki Bognár Árpád, a Swietelsky Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója, majd rámutatott, hogy nem csak a jó minőségű kivitelezés a fontos, hanem az is, hogy az építkezés a klinikák üzemszerű működését a legkevésbé zavarja.

Csepreghy Nándor, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára kiemelte: az Európai Unió elmúlt költségvetési időszakában összesen mintegy 220 milliárd forint forrásból félmillió négyzetméternyi egészségügyi ellátó intézmény felújítása, eszközfejlesztése, újjáépítése valósult meg, köztük a Korányi projekté, amely egyszerre szolgálja majd az egészségügy, az ott dolgozók és a betegek érdekeit.

Az új Központi Betegellátó Épületben radiológia, központi laboratórium, az országban egyedülálló intenzív osztály, száztíz ágyas traumatológia, valamint ortopédiai osztály is helyet kap. Új szolgáltatási egységként létrejön egy kiemelt sürgősségi központ és egy modern fizioterápiás részleg, az épület tetején pedig helikopter leszálló lesz. Az így létrejövő új központi épületet a szomszédos klinikákkal átjáró rendszer (belső folyosó-hálózat) köti majd össze, így nem kell kimenni az udvarra ahhoz, hogy valaki az egyik klinikából átjusson a másikba.

A kivitelezési munkák megkezdése előtt az egyetemen jelentős előkészítő munka folyt. Az építkezés a betegellátás biztonságát soha, semmilyen körülmények között nem érintheti, a klinikák működése zökkenőmentes, és a betegek is folyamatos tájékoztatást kapnak.

Látványtervek és az alapkőletételen készült fotók az alábbi linken letölthetők.

KMOP-4.3.1/A_2-09-2f-2010-0001

Időpont: 2013. április 24., 10.00 óra
Helyszín: Külső Klinikai Tömb, 1083 Budapest, Szigony utca 36. I. kapu
Megközelíthető a Szigony utcából nyíló I-es kapun keresztül, a Klinikák metrómegálló kijáratával szemben

Program
Köszöntő:
Dr. Szél Ágoston, Semmelweis Egyetem rektora 3’
Ünnepi beszédek:
Dr. Szócska Miklós, egészségügyért felelős államtitkár 3’
Csepreghy Nándor, fejlesztési programokért felelős helyettes államtitkár 3’
Bognár Árpád ügyvezető igazgató, Swietelsky Magyarország Kft. 3’
Alapkő elhelyezése

Interjú készítési lehetőség előreláthatóan körülbelül 10:30 után.

KMOP-4.3.1/A_2-09-2f-2010-0001

Langer Róbert, a műtétet végző professzor elmondta: a gyermek hasüregébe, köldökmagasságban ültették be a plusz két vesét, melyek méretük miatt egyenként elégtelenek lettek volna, de így együtt tökéletesen működnek a fiú szervezetében és vele együtt fognak növekedni. Magyarországon ilyen műtétet még nem végeztek gyermeken, a beavatkozás a szerv kis mérete és a beültetés helye miatt volt technikailag nagy kihívás.

A kisfiút egy hónapja műtötték, állapota olyan gyorsan javult, hogy két héttel a műtét után hazaengedték Borsod megyei otthonába. Négy hónapig még hetente szükséges kontrollra járnia, később egyre ritkábban. Most még vigyáznia kell magára, de hamarosan úgy élhet, mint bármelyik kortársa.

A professzor elmondta, hogy a fiú 10 hónap dialízis után kapott új veséket. Alapbetegsége egy fehérjeürítéssel járó zavar volt, ez tette tönkre veséit. Négy éve vették gondozásba Debrecenben, de tavaly egy bárányhimlő fertőzés után annyira romlott az állapota, hogy vesepótló kezelésre szorult, ekkor merült fel a a szervátültetés igénye, mint a legjobb megoldás.

A professzor szerint az új műtéti gyakorlattal számos veseátültetésre váró kisgyermeken segíthetnek, elsősorban az ő esetükben fontos kiemelten a mihamarabbi transzplantáció. Azok a gyermekek ugyanis, akik hosszú ideig kényszerülnek dialízisre, visszamaradnak a fejlődésben. Tavaly a 16 év alatti gyermekek esetében jelentősen csökkent a várakozási idő a részleges Eurotransplant csatlakozásnak köszönhetően.

Aggasztó, hogy a hallgatók D-vitamin bevitele nem éri el a jelenleg javasolt napi ajánlott mennyiség (5 mikrogramm) felét. Pedig hazai és külföldi orvosi szakmai társaságok konszenzus nyilatkozata alapján ennek akár két-négyszerese lenne ideális. Ezt még súlyosbítja, hogy nem elégséges a fiatalok tej, tejtermékek fogyasztása sem, különösen a fiatal nők többségének étrendje hiányos kálciumban. Ez azért probléma, mert a csontok a fiatal felnőtt kor végéig még gyarapodnak, és ilyenkor kell megalapozni, hogy elérjék maximális tömegüket, hiszen ez késlelteti a csontritkulás megjelenését. Bár idős korában mindkét nem szenvedhet osteoporozisban, a nőket azonban ez hamarabb érintheti a menopauza miatt. A dietetikus az étrendi hibák korrigálása mellett felhívja a figyelmet arra, hogy hazánkban kora tavasztól késő őszig naponta 15 percet javasolt napon tölteni.

Kiderült az is, hogy a fiatal nők a javasoltnál jóval kevesebb (fele mennyiségű) vasat visznek be szervezetükbe. Ezt elsősorban a vasat jól hasznosuló formában tartalmazó hús és húskészítményekből lehetne fedezni. Kevesen tudják, hogy a vas felszívódását segíti a megfelelő C-vitamin ellátottság, tehát nem feledkezhetünk meg a friss zöldségek, gyümölcsök fogyasztásáról sem. Mindez a normális vérképzéshez, ezáltal az agy és az izmok normális működéséhez elengedhetetlen. Az elégtelen zöldség- és gyümölcsfogyasztás hozzájárul ahhoz, hogy a hallgatók étrendje nem tartalmazott megfelelő mennyiségű élelmirostot, még úgy sem, hogy közülük sokan fogyasztják a teljes kiőrlésű gabonából készült termékeket.

A felmérésben az egyetem Egészségtudományi Karának 102 dietetikus, és 190 egyéb szakos hallgatója vett részt, valamint 72 műszaki egyetemista. Többségük rendszertelenül, általában napi két-három alkalommal étkeznek a javasolt öt helyett. A reggeli elhagyása mellett jellemző a kevés alvás és pihenés is. A várakozásnak megfelelően a legtudatosabban a dietetikus hallgatók táplálkoznak, vagyis szakmai ismereteik alapján ők változtattak helyes irányba étkezési szokásaikon. A dietetikus szerint az egészséges táplálkozás oktatása mindenki számára elérhető kellene, hogy legyen. Ezt igazolta az is, hogy a Budapesti Műszaki Egyetemről bevont hallgatók 77 százaléka szeretne többet tudni az egészséges táplálkozásról, és 81 százalékuk változtatna is, ha szakszerű oktatásban részesülne.

További információ: Czétényi Rita, sajtóreferens 30/2696302

A két klinika műszerparkját is összevonták, az ellátáshoz szükséges speciális mikrosebészeti eszköztár és szaktudás immár egy helyen érhető el. Az összevonással mind az ellátás színvonala és nagyságrendje, mind tudományos munka szempontból is a szakterület legkiemeltebb intézményét hozták létre. A Szemészeti Klinika ambulanciáján évente 210-225 ezer beteget vizsgálnak, az elvégzett szemészeti műtétek száma 7-8 ezer. Az összevonásról még 2005-ben döntöttek, az öt évig tartó, 2 milliárd forintból megvalósuló építkezés és felújítás eredményeként nagymértékben nőtt az ellátás hatékonysága.

A Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinika ünnepélyes átadásának időpontja:
2013. április 4. csütörtök, 11:15
1085 Budapest, Mária u. 39. tanterem (bejárat az udvarról)

Program:
Köszöntő Dr. Szél Ágoston, rektor (5’)
Ünnepi beszéd Dr. Szócska Miklós államtitkár (5’)
Dr. Németh János igazgató előadása a klinika tudományos eredményeiről (5’)
Dr. Nagy Zoltán Zsolt igazgatóhelyettes előadása az épület rekonstrukciójáról (5’)

Interjú és vágókép készítési lehetőséget az átadó után biztosítunk.